Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

2011.08.08 Nemzetközi Edzőtábor danvizsga beszámoló

2011.08.08

Sempai Bocsi Sándor írta:

Az erőnlét valójában egy óra volt, meglepően jól ment leszámítva hogy az eljén csak huszonkettőt nyomtam a súlyba. a kentó jött utána simán és önbizalmat eredményezve. Aztán felülés, nem okozott gondot de fáj a hasizmom. Volt tenyér-seiken-nukite. Jó hogy nekem ezek már csak harmincasával kellenek mert vén vagyok és elhasznált. A társ átugrálás is jól ment magamhoz képest. Szanyi Attila kicsi és könnyű átugrani. A kézenállástól kicsit megszédültem pedig nem szoktam, de nem látszott rajtam, csak két másodpercig furcsa volt utána a világ. A  talicska profi módon ment seiken, koken, yubi, hiji. A forulós ugrás mavashi mavashi gyakorlatnál nem ugrottam magasra viszont jól rúgtam. Az övön átugrásálást három nagyobb szériában, kb hat - tíz sikertelen ugrással csináltam meg, bénázás-tíz-bénázás-tíz-bénázás-tíz kb így. Az egészben nagyon sokat segített hogy ezt csinálja minden nyáron mindenki aki Egerben a szilágyi tornatermébe beteszi a lábát. ezért nem féltem tőle. Aztán ido geikó volt kéztechnika harmincasával, rúgások húszasával. Ez se okozott gondot, mivel kiai nélkül otthon ötvenesével hatvanasával vagy még többel reggeli edzéseken szoktam csinálni, erőnlétet teszek közé. (A tábor öt napján három féle ido geikóval találkoztam, ez épp Haszman Béláé volt.)  Ezután jött az első pihenő 3 perc. Én hülye vizelni mentem ahelyett hogy ittam volna, így néhány deci kóla meg plusz ment csak le. (Viszga előtt ittam rendesen, meg reggeliztem is.) Ezután jött a kihon. Az erőnlétre még jobban emlékszem, ez már inkább összefolyt. Alapoktól indult, és vettük végig a kéztechnikákat, váltott állásokban. Mae, ushiro, kaiten, sagari. Jellemző: 1.zenkutsu jodan uke gyaku tsuki, 2, kokutsu shoto uke gyaku tsuki 3, sanshin uchi uke gyaku tsuki mavate sanshin gedan barai gyaku tsuki. Kaitennél hallottam körülöttem az értetlen hördüléseket. (Főleg miikor már a nyitott kezesek mentek.) Sok volt belőle, belekeverve rövid állások, egyszerű technikabemutatás. Jól ment. a rúgások gyoran jöttek és sok volt belőlük.

A vizsgázók számoltak szerintem túl gyorsan, hiza, kin, mae, mae keage, soto keage stb három oda három vissza (zenkutsu) minden vizsgázó számolt. Ezután normál ütemben következtek a rúgások, mavashi, yoko, usniro, ushiromavashi, uchi mavashi stb. Nem emlékszem pontosan. Ez megint tűrhetően ment de úgy érezetm kezdek elfogyni a folyadékhiány miatt. A folytatás gohon geri volt úgy emlékszem lehet hogy lement az összes renraku de nem tudom.
 A gohon geri sok volt ( vizsgázók számoltak) lehetett vagy hatvan. ezt már nem tudtam olyan szabályosan csinálni mint szerettem volna, elszálltak a technikák, néha csökkent a magasság. Valamikor voltak tobi gerik is, akkor már transzban voltam. Utána ebédszünet volt, legalább öt perc. Két kocka csokit ettem pár deci kóla, kalciumos plusz, víz, összesen tán másfél liter. így a kátára simán feltámadtam fizikálisan. az eljaén azért kisebbeket rontottam, taikioku 1, 3, hidari, tate, ura, tate ura, aztán a pinan katák. Volt amit urában nem kértek mert a shihan véletlenül kihagyta, vagy nem akarta leölni a népet. (Pinan3.) De a pinan go kata biztos hogy volt urában és a yon is. A ni talán tate kata változatban is volt. Összefolyik. Utána geki sai dai, tsuki no, yantsu, némelyik kétszer. Ezek baromi jól mentek. Kimentek az egy kyura vizsgázók, Saiha, tensho, kétszer-kétszer ren tensho, és mehettünk ki. Egy óra húsz volt. Még egy liter folyadék. monda a Lázár sensei hogy fél háromig mehetünk a kutyiba, akkor lesz küzdés. Szinte csak vizsgázókkal küzdöttem, két segítővel dolgoztam csak. Azok bemelegedés nélkül rossz tempóban álltak hozzá, szerintem finoman leszereltem őket.  igyekeztem mindig könnyen, pattintva dogozni, nem erősebben mint az ellenfél tempója. Negyvenes mestereket nem ütlegelni hanem eltalálni. Sőt egyáltalán mindenkit csak eltalálni, kis energiafelhasználással nem kifulladni. Azért egy csomó embert jól eltaláltam, fejre nem is dolgoztam, egyszerű dolgokat csináltam, aki nekem ugrott lehűtöttem de inkább körbe leválogatva lehetetlenné tettem a dolgokat. Az utolsót meghúztuk egy most már szintén danos kollégával.

Az egész nem arról szólt hogy akárkit is direkt leüssenek, ha valaki kilépett a tempóből az úgy is megszívatta magát a harminc perc alatt. Én tartottam magam az utasításokhoz (dojo kumite) és nem bántam meg.  De hát ez már a senior kategória.